Élete során minden ember találkozik valamilyen felső-légúti betegséggel, ez a fül-orr-gégészet szakterületéhez tartozik. Ezek közül a legtöbb már gyerekkorban jelentkezik, de gyakoriak a későbbi életszakaszok során is. Ilyenek például:
Mandula körüli tályog: az idült mandulagyulladás legsúlyosabb szövődménye, azonnali orvosi ellátást, leggyakrabban sebészeti beavatkozást igényel.
Számos egyéb, nem fertőzéses eredetű kórkép, panasz is ehhez a területhez tartozik, ilyenek például:
Füldugulás: számos egyéb ok mellett a fülzsír túlzott felgyülemlése okozhatja, hajlamosít rá az un. seborrhoeás bőr, a szűk vagy szőrös hallójárat. Időskorban a fülzsír szárazabbá válik, így a kor előrehaladtával gyakrabban jelentkezhet. A dugulást az is előidézheti, ha rendszeresen valamit a hallójáratba helyezünk: például fültisztító pálcát, fülhallgatót, hallókészüléket. A fülzsír felgyülemlése a fülben okozhat fülfájást, hallásromlást, fülzúgást, viszketést, szédülést és hallójárat gyulladásra is hajlamosíthat. Ha füldugulást észlelünk, fontos, hogy ne próbáljuk meg ujjal vagy bármilyen segédeszközzel kitisztítani a fület, mert csak nagyobb problémákat okozhatunk. Minden esetben kérjük szakember segítségét.
Orrdugulás: számos ember életét megkeseríti az orrdugulás, melynek hátterében különféle okok állhatnak, így például allergia, idült gyulladás, esetleg orrpolip képződés. Fontos, hogy orrcseppet, orrsprayt – bármilyen jó hatású is – ne használjunk 5-7 napnál hosszasabban orrdugulás tüneti kezelésére, mert hozzászokást, nyálkahártya károsodást, tartós függőséget okozhat! Szakemberek felderítik az orrdugulás okát, és gyógyszeres, ritkábban sebészi kezelésekkel legtöbb esetben meg tudják szűntetni ezt a kellemetlen panaszt.
Horkolás: ebben az esetben alvás közben a szájpadlás és a száj, az orr vagy a torok vibrálásából eredő, zavaró, kellemetlen hang keletkezik. A horkolás mértéke és hangereje személytől függően eltérhet. Érdemes szakemberhez fordulni, mert a horkolás befolyással van az életminőségre és az alvótárs komfortjára, továbbá súlyosabb szövődményeket is okozhat! Kevésbé közismert ugyanis, hogy a szokványos, inkább csak enyhe tüneteket okozó horkolásos formák mellett súlyos és veszélyes alvászavar jele is lehet ez a tünet. Ez az alvási légzéskimaradás (sleep apnea), amikor a légutak részben vagy teljesen elzáródnak néhány másodpercre, mialatt az agy oxigén-ellátottsága jelentősen romlik. Ilyenkor fuldokolva, horkantva ébred (felületesebb alvási állapotba kerül) a beteg, ami napközbeni fáradtságot, koncentráció csökkenést, sőt egyes esetekben akár súlyosabb betegségeket, így magas vérnyomást, szív- és érrendszeri problémákat okozhat. Precíz nemzetközi protokollok (előírások, javaslatok) határozzák meg a horkolás helyes kivizsgálását és ellátását. Első lépésként un. alvás-monitorozás szükséges (akár otthoni körülmények között is lehetséges), melynek során több életfunkciót vizsgál alvás közben egy egyszerű szerkezet (poligráf). Ennek kiértékeléséből eldönthető, hogy a már említett, veszélyesebb formáról van-e szó (ez esetben speciális alvás-terápiás kezelés szükséges), vagy a szokványos, un. jóindulatú horkolásról. Utóbbi eredetét mesterséges, rövid, felületes altatásban végrehajtott un. alvási endoscopia (sleep endoscopy) hivatott tisztázni; tehát azt, hogy az orrüregtől a gégéig milyen struktúrák működési vagy alaki eltérése váltja ki a horkolást? Ennek eredménye alapján választható ki az a speciális beavatkozás, ami célzottan az érintett szervet kezeli (pl. orrsövény, orrkagylók, orrmandula, lágyszájpad, garatívek, nyelvgyök, gégefedő, mandulák), és ezáltal a legjobb eséllyel lehet a horkolást megszűntetni/csökkenteni, és a felesleges, sikertelen beavatkozásokat elkerülni.
Idült orrmelléküreg-rendszeri gyulladás: számos ok által kiváltott, egészében ismeretlen okú; orrdugulással, hátsó garati váladékcsorgással, néha fájdalommal járó tünetegyüttes. Kivizsgálásának fontos része az endoszkópos orrvizsgálat, a CT. Kezelése legtöbb esetben gyógyszeres, de egyes formáknál, így például az orrpolipózisnál endoszkópos sebészeti megoldás a legtöbb esetben kitűnő eredménnyel kecsegtet.
A fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat során a hallószervek, az orr- és melléküregek, a garat- és gége elváltozásainak kivizsgálása történik, korszerű módszerekkel a pontos diagnózis és leghatékonyabb kezelés meghatározása érdekében.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
Fülzúgás, halláscsökkenés, visszatérő fül- vagy torokfájás, orrdugulás, orrmelléküreg-gyulladás, rekedtség, nyelési zavarok, szagláscsökkenés, allergiás légúti tünetek.
Kapcsolódó vizsgálatok:
A pácienst kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkező professzor látja el, magas szintű szakértelemmel, egyénre szabott diagnosztikát és terápiát alkalmazva.
A szakorvosi kontrollvizsgálat célja a korábbi diagnózis vagy beavatkozás eredményének ellenőrzése, a gyógyulás nyomon követése, illetve a szükséges további kezelések meghatározása, szükség szerint személyre szabása.
A vizsgálat során részletes kórtörténetet veszünk fel, és amennyiben indokolt, specifikus teszteket végzünk (bőrön vagy vérből). Eredmény alapján tüneti terápia, allergén specifikus immunterápia, tanácsadás. Előzetes fül-orr-gégészeti vizsgálat ajánlott.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
Tartós vagy visszatérő orrdugulás, tüsszögés, szénanátha, szemviszketés, köhögés, légúti allergiás tünetek, bőrpanaszok (kiütések, ekcéma), ételallergia gyanúja.
Kapcsolódó vizsgálatok:
A vizsgálat első lépéseként részletes kórtörténetet veszünk fel: megbeszéljük a panaszok jellegét, gyakoriságát, időbeli lefolyását, a lehetséges kiváltó tényezőket (pl. évszak, lakókörnyezet, munkahelyi körülmények, táplálkozási szokások). Ezután, amennyiben indokolt, specifikus allergiateszteket végzünk a panaszok pontos okának feltárására. Ezek közé tartozhat a Prick-teszt, amely során kis mennyiségű allergénoldatot cseppentünk a bőrre (általában az alkarra), majd apró tűszúrással juttatjuk a felső rétegekbe. Az allergiás reakció (pirosodás, duzzanat) 15–20 perc alatt jelentkezik, és jelzi az adott allergénre való érzékenységet. Ha szükséges, vérvizsgálatot is kérhetünk (specifikus IgE-meghatározás), amely laboratóriumi körülmények között azonosítja az allergiát kiváltó anyagokat.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
A vizsgálat eredményei alapján személyre szabott kezelési tervet készítünk:
Előzetes fül-orr-gégészeti vizsgálat ajánlott, hogy pontosan felmérjük az orr- és garatrendszer állapotát, és kizárjuk az esetleges szervi eltéréseket (pl. orrpolip, krónikus gyulladás), melyek befolyásolhatják a panaszokat és a kezelést.
A vizsgálat első lépése a részletes kórtörténet felvétele, mely során feltérképezzük a szaglászavar kezdetét, jellegét, súlyosságát, valamint az esetleges kísérő tüneteket (pl. orrdugulás, krónikus nátha, arcüreggyulladás, fejtrauma vagy fertőzések előzményei). Ezt követően speciális szaglástesztet végzünk, amely objektíven méri a szaglásküszöböt, valamint a különböző illatok felismerésének képességét. Az eredmények alapján személyre szabott konzultáció és terápiás tanácsadás történik, szükség esetén további vizsgálatokat (labor, képalkotó eljárások – pl. orrmelléküreg CT, MRI) javasolhatunk a pontos diagnózis érdekében. Az állapot nyomon követésére kontrollvizsgálat is szükséges lehet.
Előzetes fül-orr-gégészeti vizsgálat ajánlott a szagláscsökkenés szervi okainak kizárására.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
Kapcsolódó vizsgálatok:
A hallásküszöb pontos mérése hangszigetelt vizsgálófülkében történik, lég- és csontvezetéses teszttel, amely meghatározza a halláscsökkenés mértékét és típusát (vezetéses, idegi vagy kevert). A beszédértés vizsgálat során fejhallgatón keresztül, kalibrált hangerősséggel adott számokat és szavakat kell visszamondani, így felmérhető a beszédmegértés minősége. Tympanometriával a középfül nyomásviszonyait, a dobhártya és a fülkürt működését vizsgáljuk, amely segít a fülkürt-elzáródás, folyadék, gyulladás vagy nyomáskülönbség okozta problémák azonosításában. A vizsgálat fájdalommentes és gyors, azonnali eredményt ad.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
Kapcsolódó vizsgálatok:
A vizsgálat során a hallásküszöböt pontosan meghatározzuk hangszigetelt vizsgálófülkében, lég- és csontvezetéses teszttel. Ez segít megállapítani, hogy van-e halláscsökkenés, és ha igen, milyen mértékű és típusú (vezetéses, idegi vagy kevert). Tympanometria segítségével a középfül nyomásviszonyait és a dobhártya mozgását vizsgáljuk, így kimutatható a fülkürt működési zavara, folyadék, gyulladás vagy nyomáskülönbség okozta hallásprobléma. A vizsgálat fájdalommentes, gyors és azonnali eredményt ad.
Milyen panaszokkal fordulhat hozzánk?
Kapcsolódó vizsgálatok:
A kontrollvizsgálat során a páciens korábbi diagnózisát vagy kezelését tapasztalt professzor értékeli, különös figyelmet fordítva a folyamatban lévő állapotra, a gyógyulásra, illetve a szükséges további lépések meghatározására.
Klinikánkon tapasztalt fül-orr-gégész szakorvosok végzik a szédüléssel, egyensúlyzavarral kapcsolatos panaszok kivizsgálását. A szédülés gyakori és sokrétű tünet, amely hátterében a belső fül, az idegrendszer vagy egyéb szervrendszerek eltérései is állhatnak. Az otoneurológiai vizsgálat célja a panaszok pontos okának feltárása és a megfelelő kezelés meghatározása.
A magánellátás keretében komplex, célzott kivizsgálás érhető el, amely az egyensúlyrendszer működésének részletes vizsgálatára épül.
Milyen panaszokkal, kérdésekkel fordulhat hozzánk?
Ide tartozó diagnosztikus vizsgálatok
Otoneurológiai szakvizsgálat:
A vizsgálat részletes orvosi konzultációval kezdődik, mely során szakorvosunk feltérképezi a szédülés jellegét, időtartamát, kiváltó tényezőit, a kísérő tüneteket, valamint áttekinti a korábbi leleteket és vizsgálati eredményeket. A szakvizsgálat része a fülészeti alapvizsgálat is.
Egyensúly és mozgásvizsgálat:
A vizsgálat során az orvos megfigyeli a beteg testtartását és járását, nyitott és csukott szemmel, mely fontos információt ad az egyensúlyrendszer állapotáról.
Szemmozgások vizsgálata (nystagmus vizsgálat):
Az egyensúlyrendszer működését tükröző, akaratlan szemmozgások elemzése kiemelt szerepet kap a kivizsgálás során. A kóros szemtekerezgés (nystagmus) jelenléte segíthet a szédülés eredetének meghatározásában.
Provokációs vizsgálatok:
Amennyiben a beteg állapota engedi, fej- és testhelyzet-változtatással vizsgáljuk, hogy kiváltható-e szédülés vagy kóros szemmozgás. Ezek a vizsgálatok különösen fontosak a jóindulatú helyzeti szédülés felismerésében.
Számítógépes egyensúlyrendszeri vizsgálat:
Rövid, fájdalommentes vizsgálat, amely a belső fül (labyrinthus) működőképességét ellenőrzi, és pontosabb képet ad az egyensúlyszerv állapotáról.
Hogyan készüljön a vizsgálatra?
Mivel a vizsgálat egyes elemei szédülést provokálhatnak, javasolt, hogy a vizsgálatot megelőző 2 órában ne fogyasszon nagy mennyiségű ételt. A rendszeresen szedett gyógyszereit kevés folyadékkal beveheti.
Kérjük, hozza magával korábbi vizsgálati eredményeit, zárójelentéseit, valamint a szedett gyógyszerek listáját (név, adagolás, erősség), mivel ezek a pontos diagnózis és a további kezelés megtervezéséhez elengedhetetlenek.
Mi történik a vizsgálat után?
A vizsgálat végén szakorvosunk részletesen tájékoztatja Önt az eredményekről és a feltárt eltérésekről. Írásos orvosi véleményt adunk, amelyet háziorvosának vagy kezelőorvosának is bemutathat.
Szükség esetén egyensúlyfejlesztő gyakorlatokra vonatkozó tanácsokat, rehabilitációs javaslatot, valamint gyógyszeres kezelést is biztosítunk.
Aktuális árainkért kattintson ide!
Prof. Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója betekintést nyújt a képalkotó diagnosztika jelenébe és jövőjébe. Tovább
Hétfő – Csütörtök: 08:00 – 18:00
Péntek: 08:00 – 16:00
+36 1 550 7007
elojegyzes@sp.hu
